Orban kormányzati felelősségvállalással jelentett be három törvényt

Ludovic Orban miniszterelnök úgynevezett kormányzati felelősségvállalást jelentett be három, halaszthatatlannak ítélt törvény azonnali hatályba léptetése érdekében a kétkamarás bukaresti parlament csütörtöki együttes ülésén.

A Bukarestben másfél hónapja kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) a parlamenti mandátumok alig 20 százalékával rendelkezik, törvényhozási prioritásai elfogadtatásához további hat kisebb frakció támogatását kell megszereznie. A kabinet ezért - a hosszas, bizonytalan egyeztetéseket elkerülendő - mandátumát kockára téve, a parlamenti vita mellőzésével akarja hatályba léptetni a legsürgősebb tervezeteket.
 

A kormányzati felelősségvállalással beterjesztett törvények hatályba lépését csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a parlament. Ha a törvényhozás három napon belül nem terjeszt be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, vagy a beterjesztett indítvány nem szerzi meg a kormány leváltásához szükséges többséget, a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül.
 

Ludovic Orban csütörtökön egymás után három törvénytervezetért jelentett be kormányzati felelősségvállalást. Az egyikben a költségvetési kiadások keretösszegét szabják meg. Ez a jogszabály nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a parlament elfogadja a jövő évi állami költségvetés tervezetét.
 

A második törvény a diákszállítást nyilvánítja közszolgáltatássá, a harmadik pedig az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló törvény azon előírásának hatályba lépését halasztja el, amely kettőről négy évre növeli az ügyészi és bírói karrierre pályázó jogászoktól megkövetelt szakmai tapasztalatot.
 

A parlamentben a törvényhozók legalább 25 százalékának támogató aláírása szükséges a kormány elleni bizalmatlansági indítvány beterjesztéséhez. Ezt a feltételt jelenleg egyedül a mandátumok több mint 40 százalékával rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) tudja teljesíteni.

Bár a másfél hónapja ellenzékbe szorult PSD minden rendelkezésére álló eszközzel támadja a jobbközép kormányt, az Orban-kabinet megbuktatása nem érdeke. Ez ugyanis egy első lépés lehet a jobboldal által sürgetett előrehozott választások felé, amit a - közvélemény-kutatások szerint mélyrepülésben lévő - PSD el akar kerülni.

A májusi európai parlamenti választásokat és - Klaus Iohannis államfő újraválasztása révén - a novemberi elnökválasztást is megnyerő PNL nem tart a parlament feloszlatásától és az előrehozott választásoktól.

Ludovic Orban miniszterelnök már jelezte, hogy a mostani kormányzati felelősségvállalásokat újabbak fogják követni. A PSD közölte: a csütörtökön bejelentett kormányzati felelősségvállalások miatt nem fog bizalmatlansági indítványt beterjeszteni az Orban-kormány ellen, a diákszállítást szabályozó és az igazságügyre vonatkozó törvény ellen azonban - sürgősségüket vitatva - alkotmányossági óvást emel.